A Kulturális Alap fél a Művészeti Akadémiától, ezért inkább hagy folyóiratokat bedőlni

  • Hamvay Péter
  • 2015. december 1.

Belpol

A Nemzeti Kulturális Alap bizottsága még nem írta ki a jövő évi folyóirat-pályázatokat, így akár fél évig várhatnak a pénzükre a művészeti lapok – már ha kapnak egyáltalán. Pedig az alapnál találtak 830 millió forint pluszt, amit gyorsan ki is osztottak – csak éppen másra.

Alultervezték a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) büdzséjét az idén, mivel attól tartottak, hogy a 2014-ben indult Eurojackpot játék miatt lanyhul az ötös lottó iránti érdeklődés – az NKA bevételeinek döntő hányada az ötös lottó nyereményadójából származik. Ezért az előző évi 10 milliárd forint helyett csupán 9 milliárdra lőtték be az onnan várható összeget.

NKA-s forrásaink szerint már év közben látni lehetett, hogy a magyarok kitartanak a klasszikus lottó mellett, hiszen nem csökkent jelentősen a nyereményadóból származó bevétel, az alap mégsem növelte a kollégiumok által elosztható összeget. Év végéig felhalmozódott 830 millió forint, amit viszont gyorsan el kellett költeni; ezt a tényt sem az NKA igazgatósága, sem a kollégiumok nem verték nagy dobra. Az alap vezetése 30 nap múlva ígért választ azon kérdésünkre, hogy miért nem nézték meg év közben a folyószámlájukat, és hogy pontosan mire ment el a többlet. A kollégiumoktól úgy tudjuk, egy részét közöttük osztották fel. Aki jobban tudott lobbizni, az többet, aki kevésbé, az kevesebbet kapott. Új, nevesített pályázatokat nem írhattak ki, de aki tudott a lehetőségről, benyújthatott egyedi pályázatot az egyes kollégiumokhoz, tulajdonképpen bármire. Ennek a határideje néhány napja járt le.

Befagyasztott folyóirat-támogatás

Az NKA ráadásul nem írta még ki a jövő évi folyóirat-támogatási pályázatokat, holott a korábbi években december elején már a bírálat is megtörtént. Különösen nyugtalanok azok a kiemelt lapok, amelyekkel 2012-ben, éppen a kiszámíthatóságot szem előtt tartva, hároméves szerződést kötött az alap. Az évi 8–20 millió forinttal támogatott 27 print folyóirat között van az Alföld, az Art Magazin, az Ellenfény, a Filmvilág, a Jelenkor, a Kalligram, a Balkon, a Forrás, a Kortárs, a Magyar Napló, a 2000, a Magyar Iparművészet, a Muzsika, a Rubicon, a Színház, az Új Művészet, a Nagyvilág és a Tiszatáj. Az évi 4 és 11 millió forinttal támogatott 14 online periodika között találjuk egyebek mellett az Építészfórumot, a Fideliót, a Magyar Múzeumokat, a Revizort, a Praet, a Múlt-Kort és a Literát.

false

A szakmai folyóiratok főszerkesztői semmiféle hivatalos értesítést nem kaptak, mikortól és milyen feltételek között pályázhatnak újra. Ezért a nevükben Schubert Gusztáv, a Filmvilág főszerkesztője és Pataki Gábor, az Új Művészet vezető szerkesztője levelet írt Balog Zoltán miniszternek, aki egyben az NKA elnöke is. A birtokunkba került levélben kifejtik, hogy a hároméves finanszírozási rendszer bevált, mert stabilitást és tervezhetőséget biztosított a szakmai havilapok számára. Ezért „a magyar művészeti élet számára létfontosságú szakmai folyóiratok okkal számítottak arra, hogy a 2016–17–18-as évben hasonló keretfeltételek között működhetnek.
Jelen pillanatban azonban erre semmi garancia nincs: a pályázat kiírásának 2 hónapos csúszása is előre láthatóan nagyon komoly nehézségeket okozhat a teljes magyar művészeti folyóirat-kiadásnak. (…) Már az sem segít, ha holnap kiírják az újabb hároméves (vagy egyéves, csak 2016-ra vonatkozó) pályázatot, az ugyanis újabb két hónapos késedelemmel jár. A lapoknak a biztonságos működéshez az elszámolás utáni hónapban, vagyis február végén meg kellene kapniuk az éves támogatás első részét” – írják a november 9-én kelt levélben. A főszerkesztők úgy vélik, „ebben a helyzetben egyetlen megoldás kínálkozik, a jelenleg érvényben lévő hároméves pályázat automatikus meghosszabbítása a 2016-os évre”. Úgy tudjuk, a levélre, amit pedig az NKA Folyóirat-kiadás Kollégiuma is támogatásáról biztosított, a mai napig nem érkezett válasz.

Megkérdeztük a Folyóirat-kiadás Kollégium elnökét, Kollár Árpád írót, miért nem írták ki a pályázatot. Kollár Árpád, aki egyébként a Fiatal Írók Szövetségének elnöke, a Narancsnak elmondta: szerintük is stabilitást és kiszámíthatóságot jelentett a rendszer, ezért már nyáron előkészítették a több tucat kiemelt művészeti lapot érintő, újabb hároméves szerződésről szóló pályázati kiírás tervezetét, „ám ez végül nem került az NKA bizottsága elé”. (A pályázatokat ugyanis nem a kollégium, hanem az NKA bizottsága írja ki.) Az NKA alelnöksége ennek okát firtató kérdéseinkre is csak 30 nap múlva válaszol majd. Kollár szerint valószínűleg azért nem újították meg a hároméves elkötelezettséget, mert „egyrészt év végén lejár a kollégium mandátuma, másrészt már készült a nemrég beterjesztett NKA-törvény módosítása”. Ami szerint, mint ismeretes, jövőre már a Magyar Művészeti Akadémia jelöli a kollégiumi tagok harmadát, és az NKA alelnöke is csak nekik tetsző személy lehet.

„Mivel telt az idő, a kollégium nem tehetett mást, tudomásul vette a döntést, de jelezte, hogy nem tarthatjuk bizonytalanságban a lapokat addig, amíg jövőre felállnak az új kollégiumok, ezért az NKA-val ismét egyeztetve újabb, immár egyéves pályázati kiírást fogalmaztunk meg” – mondta Kollár Árpád. (Erre pályázhatnak azok a lapok is, melyeknek korábban is évenként ítélték meg a támogatást.) Kollár úgy tudja, dolgozik rajta az NKA, de egyelőre nem jelent meg a pályázat, s ha hamarosan nem születik döntés a következő évi keretről, félő, hogy idén már nem is fog. A Folyóirat-kiadás Kollégium elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy miután a szakmai szervezeteket még nem kérték fel a kollégiumi tagok jelölésére, kétséges, hogy januárban felállnak a döntéshozó testületek. Az is időbe telik, míg beindul a munka, így ha a pályázatokat végül mégis az új kollégium írja ki, van rá esély, hogy azok csak tavasszal jelennek meg. A bírálat is egy hónapot vesz igénybe, a kifizetés további egy hónapot, így az első utalások legrosszabb esetben nyáron valósulnak meg. „Akár fél évig is bizonytalanságban, illetve állami forrás nélkül lehetnek azok a lapok, melyeknek ráadásul egy évre előre kellene tervezni” – hangsúlyozta a kollégium elnöke.

Figyelmébe ajánljuk

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.

Túlélni a békét

Az előadás ismét azt bizonyította, hogy egy ideje a Miskolci Nemzeti Színházé a magyar nyelvű színjátszás egyik legerősebb társulata. Pedig a darab – annak ellenére, hogy színházi felkérésre született – egyáltalán nem kínálja magát könnyen a színrevitelre.

A belülről bomlasztók

Fideszes alkalmazottak sopánkodnak, hogy ejnye, ejnye, nem vigyáz a Tisza Párt a szimpatizánsai adataira! A mostani adatszivárgási botrányt alaposan felhabosítva tálalja a kormánypárti közeg, a Tisza cáfol, hogy valóban kerültek ki valós adatok, de azokat más módon is beszerezhették fideszes körök.

„Idő és hely hoz létre igazi közösséget”

A Freeszfe elnökeként teljesen az egyesület körüli teendők kötötték le a figyelmét, mostantól pedig a FREEDOM, az új otthonuk szellemiségének kialakítása a cél. Arról kérdeztük, mit terveznek az épülettel, mit jelent a szabadság, és egyáltalán, milyen iskola lesz itt.

A Bolsonaro-végjáték

Szeptember 11-én a brazil szövetségi legfelsőbb bíróság, a Supremo Tribunal Federal (STF) bűnösnek mondta ki a demokratikus rend elleni szövetkezésben és 27 év és 3 hónap szabadságvesztésre ítélte Jair Messias Bolsonarót, Brazília volt elnökét, aki 2019 és 2022 között töltötte be ezt a posztot.